TAVASZI VERSEK
Ibolya, ibolya
viritsz mar a reten,
gyönyörködhetsz este a
vig tücsökzeneben.
Tücsökzene ringat
este elalvasra,
hajnalban megfürdesz
az eg harmataba.
Napfeny az ebeded,
szellök simogatnak:
Igy elsz vidaman,
hirnöke a tavasznak.
***
/ Zelk Zoltan/
Tavaszköszöntö
***
Sandor napjan megszakad a tel,
Jozsef napjan megszünik a szel,
zsakban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fazas, boldog, aki el.
Mar közhirre szetdoboltatik:
minden kislany ferjhez adatik,
szökek legelebb,
aztan a feketek,
vegül barnak es a maradek.
*****
/Weöres Sandor/
Honap sorolo
***
Januarban hull a ho,
feher barsony - takaro.
***
Februarban ho - csatazhatsz,
havas hegyet is megmaszhatsz.
***
Marciusban - hogyha lehet,
temethetjük mar a telet.
***
Aprilis meg bolondos:
zöld rügyekre fagyot hoz.
***
Majusban az eper erik,
kisgyerekek mind azt kerik.
***
Juniusban itt a nyar,
nyaralunk a nagyinal.
***
Julius mar jo meleg,
strandoljatok gyerekek!
***
Augusztusban taborozunk,
erdö mellett satorozunk.
***
Szeptemberben iskola,
kapd a taskad, menj oda!
***
Oktoberben diot verünk,
belöle jo bejglit sütünk.
***
Novemberben hüvös szelek
tepdesik a leveleket.
***
Decemberben itt a tel,
kis cinege enni ker.
Kesik a tavasz
***
Tavasszal a harom barat:
Sandor, Jozsef, Benedek -
telipakolt harom zsakot,
s cipelte a meleget....
***
Minden evben igy volt eddig,
de most - lassatok csodat -
szören - szalan felszivodott
ez a harom jo barat.
***
Sem a Sandor, sem a Jozsef,
s ugyanigy a Benedek -
nem hozott az iden semmit...
de fökent nem meleget.
***
Fogunk vacog, azunk, fazunk,
didereg a sok madar...
minden felnött, minden gyerek
harom teli zsakra var.
***
Nezegetem a naptarat:
Sandor, Jozsef, Benedek
elmult mar a nevnapotok,
itt lenne a helyetek.
Hova futsz, te kis patak?
***
- Hova futsz, te kis patak?
- Oda, ahol hivnak, mezillatu reteken pipacsmezök nyilnak.
- Mèrt csobogsz ily sebesen?
- Hamar odaerjek, megitassak mindenkit, akik inni kernek.
- Ki iszik a partodnal?
- Szomjas, faradt vandor. Amikor csak vizet ker, megitatom barhol.
- Hova sietsz azutan?
- Bejarom a Földet. Vegül majd a tengerben megpihenek csöppet.
Kibujas, vagy bebujas
***
Barlangjanak sötetjeböl
barnamedve kitekint.
Körül kemlel: - jo idö van?
Süt mar a Nap idekint?
***
Hogyha a szel havat hord meg,
egyertelmü, nem vitas:
visszafekszem a vackomba,
korai a kibujas.
Kisüt a Nap...
***
Kisüt a Nap, fogy a ho,
eltünik a takaro.
Illatozik a virag,
zöldbe borul a vilag.
***
Füstifecske csicsereg:
- Megjött mar a kikelet!
Kelepel a golya par:
- Mehetünk a tora mar.
Tavaszi szel
***
Friss, bohokas tavaszi szel,
mar regota vartunk rad.
Kergesd el a hofelhöket,
had boritsak Alaszkat!
***
Fujd el öket jo messzire,
had elvezzük a Napot,
s hozz be a kis szobacskankba
friss, tavaszi illatot!
Mit csinal a szel?
***
Mit csinal a szel tavasszal?
Hofelhöket nem marasztal.
Baranyfelhöt repit hozzank,
megsimitja sapadt orcank.
***
Mit csinal a szel nyaron`?
Vigan nyargal het hataron.
Tarka reten - jot kacagva -
sarkanyt repit a magasba.
***
Mit csinalhat a szel összel?
Nem eri be most felgözzel.
Fodrozza a vizek habjat,
leszakajt egy erett almat.
***
Mit csinalhat a szel telen?
Havat hord, hogy vallig erjen.
Megpörgeti, felrepiti,
majd buckakban elteriti.
Tavasztünder
***
Varazspalcam suhogasa
felkelti a videket.
A tel vegi utazasra
barataim kisernek.
***
Varazsigem hatalmaval
elaltatom a telet.
Az agakra rasuhintva
ebresztem a rügyeket.
***
Virag nyilik ahol jarok,
agak vegen tipegek.
Tünderszarnyam nyomaban mar
ott virit a kikelet.
Hovirag
***
Mar ujra van virag.
Gyöngecske, hofeher.
Paranyi, reszketö,
de elmegy mar a tel.
***
kövek közül
kibujt az uj remeny,
piciny hajnalharang
***
/Dömötör Ilona/
Marcius
***
Teli szellök fujjatok csak
jatszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengetö
marciusi szep napon.
Fagyos folyo megaradjon,
vessen bimbot minden ag,
Szebb a somfa gyenge szirma
mint a szürke jegvirag
***
Marcius van, marcius van,
ember s allat erzi mar.
Dong a kaptar, szarnyat rezget
szazezernyi kismadar.
Jo volna a nagykabatot,
felredobni, s könnyeden
jatszadozni, s birkozni a
varosvegi zöld gyepen.
***
Jo volna mar munkalkodni,
arra var a kert, mezö,
Szep remenyhez, szorgalomhoz
kell a feny, a jo idö.
Pacsirtanak kek magassag,
vetömagnak tiszta föld,
Jöjj el tavasz, földröl-egröl
mar a telet ertöröld!
<
